Ősember kutatás, Navigációs menü
Támogasd a munkánkat! Eddig ismeretlen ősemberfajt fedezett fel egy izraeli régészcsoport Ramla városának közelében. A szakértők szerint a ezer éves maradványok — egy koponya- és egy állkapocsdarab — egy rég kihalt embercsoport utolsó túlélőjéhez tartozhattak. A kutatók a most felfedezett embertípust Nesher Ramla Homo néven jegyezték be.
A McMaster Egyetem tudósai által vezetett nemzetközi kutatócsoport az évekig tartó ásatások eredményeit a Science Advances folyóiratban publikálta.
A feltárások megdöntötték azt a korábbi elméletet, hogy a Földközi-tenger térségét csak a modern ember népesítette be.
A kutatók leletei azt igazolják, hogy az Afrikából elinduló ősemberek képesek voltak alkalmazkodni az európai körülményekhez. A Phys.
Új ősembertípust fedeztek fel Izraelben
Carter a tanulmányt görög kollégájával, Dimitrisz Athanaszoulisz vezető archeológussal jegyzi. Kőkorszaki vadászó emberek már több mint egymillió éve megjelentek az európai kontinensen, de korábban úgy gondolták, hogy a Földközi-tengeri szigeteken csak kilencezer éve telepedtek le az első, földművelő emberek.
Az elmélet szerint csak a modern ősember kutatás volt elég felkészült arra, hogy arra alkalmas csónakkal át tudjon kelni a tengeren. A tanulmány szerzői szerint viszont az Égei-tenger medencéjét sokkal korábban benépesítették az emberek, mint korábban hitték.
A jégkorszak bizonyos periódusaiban a tenger szintje sokkal alacsonyabb volt, a kontinensek között szárazföldi útvonal húzódott, ezért az őskori emberek eljuthattak Stelidába, Nakszosz-szigetére, és alternatív migrációs útvonal kötötte össze Európát Afrikával. A régészek úgy vélik, a Földközi-tengeri térség vonzó lehetett az ősember ősember kutatás, mivel bővelkedetett a nyersanyagokban, ami ideális a szerszámkészítéshez és friss vizet is találtak.
Ao Az utolsó ősember
Carter hozzátette: a térségbe érkező, neandervölgyieket megelőző emberi populációnak ugyanakkor egy merőben új környezethez kellett alkalmazkodnia, amelyben más állatok, növények éltek, új betegségek ütötték fel a fejüket, és ezért merőben új ősember kutatás stratégiákra volt szükség.
A kutatók Stelidában csaknem ezer éves leleltekre bukkantak.
A kőkorszaki bánya köveiből az ősemberek és a neandervölgyiek készítettek vadászathoz használt eszközöket. Ezekből rengeteg került elő az ásatások során.
A jelenleg rendelkezésre ősember kutatás adatok szerint az Égei-tengeren gyalog is át lehetett kelni ezer évvel ezelőtt, de a tanulmány szerzői szerint az is lehetséges, hogy a neandervölgyiek már képesek voltak olyan kezdetleges csónakok elkészítésére, amelyekkel rövidebb távolságokon át tudtak kelni.
A most ősember kutatás kutatás a Stelida Régészeti Projekt keretében ingyenes vezető társkereső nem fizet el, amelyben a világ minden tájról dolgoznak tudósok.
Az ásatások ban kezdődtek Stelidában.
Nyitókép: pixabay.
