Ápolási kutatás tudni

Életvég: kórház helyett hospice-ellátást! A többi közt erre a megállapításra jutott az az Oláh Mónika, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ, Pszichiátriai Klinika kutatója által végzett kutatás, amely ápolók és az egészségügyi végzettséggel nem rendelkezők halálképének és halálfélelmének különbségeit volt hivatott feltárni.

Mint az az IME, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Szaklapja internetes kiadásában közölt eredmények alapján elmondható: a vizsgálatvezető várakozásaival ellentétben szignifikáns ápolási kutatás tudni nem voltak kimutathatóak az ápolók és az egészségügyi végzettséggel nem rendelkezők halálfélelmének szintje és a halállal, haldoklással kapcsolatos attitűdjeik között.

2. lábléc oszlop

Az ápolók ezek szerint nincsenek felkészülve a haldokló beteg és családja speciális lelki szükségleteinek kielégítésére; azaz: laikus szinten végzik feladataikat. A kutató szerint eredményei összhangban vannak a megelőző kutatások eredményeivel. Mint az az IME-ben olvasható: az elmúlt évszázadok során a társadalom halálhoz, haldokláshoz való viszonyulása jelentős mértékben átformálódott.

A világháborúk és a média hatására megbomlott az élet és a halál természetes egysége, korunk emberideálja a csinos, szép, egészséges, produktív fiatal lett, a halál pedig irracionálissá, tömegessé, kiszámíthatatlanná vált.

Mindezek a ápolási kutatás tudni kapcsolatosan félelmet indukáltak, melynek hatására a halálhoz való eleve ambivalens viszonyulásunk az elfojtás, a tagadás, az áthárítás rendszerével terhelődött, melyet az is bizonyít, hogy míg néhány évtizeddel ezelőtt az emberek otthon születtek és otthon is haltak meg családjuk körében, napjainkban a születés és a haldoklás, meghalás látványa is intézeti körülményekhez kötődik, véli a kutató.

ápolási kutatás tudni

Azt is megerősíti: mára már a haldoklók kétharmada kórházban hal meg annak ellenére, hogy az emberek 60 százaléka életének utolsó szakaszát otthonában, családja és barátai körében szeretné eltölteni. Az utóbbi évtizedekben egyre inkább tért hódít a haldokló betegek komplex ellátásával foglalkozó, életminőségük javítását célzó hospice-mozgalom, amely lehetővé teszi a családtagok aktív részvételét a haldokló beteg ellátásában, megkönnyítve számukra a betegség és a gyász terheinek viselését — emlékeztetet kutatásának összefoglalójában Oláh Mónika.

  • Mentes találkozó 46
  • Társkereső oldal svájc ingyen
  • Окинув быстрым взглядом находящееся за стеклом помещение шифровалки, Сьюзан включила кнопку яркости.
  • Szegedi Tudományegyetem | Kutatási tevékenység az Ápolási Tanszéken

A modern hospice gondozás jelenlegi formája Angliában alakult ki. Cicely Saunders irányításával nyílt meg az első olyan intézmény, amely a Tender Living Care — a haldoklók szerető, szelíd ellátása — elvei szerint szervezte meg e betegek ellátását, a családtagok bevonásával.

Ezen alapelveket követte a haldoklók házait megalapító Elisabeth Kübler-Ross és a haldoklók gondozására rendeket alapító Kalkuttai Teréz anya is.

Kutatási tevékenység az Ápolási Tanszéken Bakó Pál 1. Módszer: megfigyelés 2. Kutatási téma: Életvégi döntések az ápolók szemszögéből Napjainkban sem Magyarországon, sem pedig máshol a világon nem vagyunk képesek - a technikai fejlődés ellenére sem- arra, hogy minden esetben tartósan, jó minőségű életet biztosítsunk bizonyos betegségek súlyos- vagy végstádiumában.

Hazánkban a hospice szemléletű ellátás ben, a Polcz Alaine által vezetett Magyar Hospice Alapítvány megalakulásával jelent meg — idézi fel a hvordan flirter jeg az IME által közölt eredmény.

A vizsgálat során kizárták a hospice-ban dolgozókat.

Bejelentkezés

Az ápolók átlagéletkora 37 év volt, az egészségügyi végzettséggel nem rendelkezőké 39 év. Az ápolói minta tagjai 59 nő és 3 férfi volt, az egészségügyi végzettséggel nem rendelkező minta 22 férfit és 39 nőt foglalt magába.

ápolási kutatás tudni

Iskolai végzettségüket tekintve a többség mindkét csoportban középfokú végzettséggel rendelkezett, felsőfokú végzettsége 8 ápolónak és 6 egészségügyi végzettséggel nem rendelkezőnek volt A kapott eredmények tükrében a vizsgálat egyik hipotézise, mely szerint a halálfélelem szintje alacsonyabb az ápolók körében, mint az egészségügyi végzettséggel nem rendelkezők körében, nem igazolódott.

Míg az egészségügyi végzettséggel nem rendelkezők szerint a halál békés, ha gyorsan és hirtelen következik be, továbbá intézeti körülmények között, addig az ápolók inkább azt tartják méltóságteljesnek, ha otthon, hozzátartozók körében következik be, és ha a haldoklás rövid ideig tart.

A kutató kíváncsi volt arra is, a vizsgált minta tagjai önmaguk számára milyen típusú halált tartanak a leginkább jónak.

Szignifikáns különbség ebben a tekintetben már nem volt kimutatható a két csoport attitűdjei között: mindkét csoport a gyorsan és hirtelen bekövetkező halált tartja ápolási kutatás tudni jónak, ápolási kutatás tudni azonban azok száma, akiknek fontos, hogy fel tudjanak készülni a halálra.

A vizsgálat utolsó hipotézise, amely úgy hangzott, hogy az emberek véleménye szerint a haldokló beteg ápolása során elsődleges szempont az emberi méltóság megőrzése, igazolódott. Bár a haldokló beteg ápolásával kapcsolatosan sem volt kimutatható szignifikáns eltérés a ápolási kutatás tudni minta attitűdjei között, az ápolási kutatás tudni méltóság megőrzését mindkét csoport fontosabbnak tartotta a haldokló beteg szenvedést okozó tüneteinek enyhítésénél is.

A kutató szerint — mindezek alapján — elmondható, hogy az emberek a haldokló beteg ápolása során az emberi méltóság megőrzését tartják a leginkább fontosnak — állapítja meg a többi közt az imeonline.

ápolási kutatás tudni

A legtöbben kórházban… Elgondolkodtató, hogy miközben felmérések is megerősítik: az emberek ápolási kutatás tudni része otthon, családja körében szeretne távozni ebből a világból, Magyarországon — de tegyük hozzá rögtön: a fejlettnek nevezett társadalmakban másutt is — a legtöbben kórházban halnak meg.

Szeretteiktől távol, kattogó gépek és rideg paravánok társaságában — sokszor anélkül, hogy akár a fájdalmukat megfelelően csillapítanák.

Úgy is mondhatnánk: sokan nem akarnak, vagy inkább nem mernek foglalkozni ilyesmivel. Igaz ez annak ellenére, amit Vizi E. Szilveszter akadémikus, a Mindentudás Egyetemének legelső előadásában elmondott, hogy bár az utóbbi ápolási kutatás tudni mérhetetlenül sokat fejlődött a tudomány, a világmindenség kutatása, az anyag végtelenül kicsi részeinek megismerése, a tér és az idő szimmetriáinak megértése; a XXI.

Ehhez azonban a betegellátó intézményekben be kellene vezetni a hospice szemléletű ellátási formát, hogy a haldokló ne érezze egyedül magát utolsó óráiban.

ápolási kutatás tudni

A tárgyi feltételeket meg kell teremteni ehhez az ellátási formához, pl. Oláh Mónika szerint az egészségügyi team tagjai számára ennek megvalósulása érdekében lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a haldokló betegekkel való kommunikációval ápolási kutatás tudni tanfolyamokat végezhessenek, önismereti csoportokba járhassanak, és emellett rendszeresen vegyenek részt a burnout elleni tréningeken, szupervíziókon is.

1. lábléc oszlop

Mint azt a MedicalOnline többször megírta : a hospice javítja a betegek életminőségét, csökkenti fájdalmaikat, s nem utolsó sorban a napi ellátási költségeket is. A hospice szerepének növekedéséhez azonban komoly, a döntéshozókat is meggyőzni képes adatgyűjtésre lenne szükség. A palliatív ellátás célja az, hogy a gyógyító kezelésekre nem reagáló betegek életminőségét javítsa, segítsen a fájdalmak csökkentésében, a tünetmentesítésben, s ápolási kutatás tudni segítséget nyújtson az élet végéhez közel kerülőknek.

Bár a haldoklók ellátásában segédkező hospice másfajta szellemiséget képvisel, így klasszikus egészség-gazdaságtani módszerekkel nem is igen elemezhető, ahhoz, hogy szerepe növekedhessen a különféle ellátási formák között, átfogó adatgyűjtésre és az információk elemzésére volna szükség.

Képzési terület: orvos- és egészségtudomány 4. A képzési idő félévekben: 8 félév 5.

Erre a következtetésre jutott Dózsa Csaba egészségpolitikai tanácsadó, aki csapatával több hazai hospice-ellátó helyen kezd átfogó studyba annak érdekében, hogy magyarországi adatokkal is igazolhassák: a hospice segít elkerülni a feleslegesen felmerülő akut ellátási költségeket. Mint a kutató jelezte: egy es vizsgálat kimutatta, hogy hospice esetében a napi átlagköltség 14,5 százalékkal kevesebb, mint a hagyományos ellátásban — legjelentősebb mértékben a gyógyszer, a labor, és az intenzív ellátás költségei csökkennek.

Laikusként foglalkoznak a haldoklókkal az ápolók?

A kórházi tartózkodás időtartama a hospice-t igénybe vevők körében mintegy 30 százalékkal kevesebb, miközben az otthoni ellátások és a hospice kórházi egységek igénybevétele nő. Nem mellékes szempont, hogy a hospice-palliatív ellátás csökkenti a tüneti terheket, javítja a betegek és az ellátók elégedettségét. A hospice-ellátásban részesülők fájdalomszintje a ápolási kutatás tudni eredmények alapján 86 százalékkal, a nehézlégzési index 64 százalékkal csökken a kezelés időtartama alatt.