A MINDENKI JAVÁT SZOLGÁLÓ VALLÁSSZABADSÁG KORUNK KIHÍVÁSAINAK TEOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉSE ()

Idee honlapján üzenet találkozások, Navigációs menü

Kicsit azonban "A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma" kevés szerintem, mint forrás - főleg olyan családokhoz, amik nincsenek evidensen használatban a szakirodalomban, pl. Deuterogonidae6 google-találattal. Üdv, SyP Neked ebben persze teljesen igazad van. Magam is kigyűjtöttem még vagy két áttekintő jellegű forrásmunkát, csak hát ilyenkor mindig az a kérdés, mi legyen: kevés, alapos szócikk vagy sok vázlatos?

 Простите меня, - сказала. - За. - Ваши планы относительно «Цифровой крепости»… они рухнули. Стратмор покачал головой: - Отнюдь .

Úgy csöppentem bele ebbe az egészbe, hogy meg akartam írni a királylepkés cikket, és rá kellett döbbenjek, hogy nincs mihez kötni. Ha ezután valaki bármilyen molylepkés cikket akar írni, azt be tudja kötni.

Az újszerű családokhoz a hátteret a lepkék cikkben olvashatod. SyP Egyrészt gratula a molyokkal végzett munkához, másrészt viszont kérlek, ügyelj a helyes idee honlapján üzenet találkozások és különírásra. Ahogy látom, az általad használt forrásban helyesen szerepelnek a rendszetani csoportok nevei, a szócikkek címe mégis többször hibás.

Üdv, Winston Úgy vélem, az egybe- és különírásról kialakított fogalmaid alapvetően tévesek.

Mivel te az enyéimről véled így, fölöttébb helyes lenne ezt egy várható szerkesztési háború helyett a helyesírási kocsmafal kimondottan erre, több hete nyitott blokkjában megtárgyalni. Mi sem áll távolabb tőlem, mint egy szerkesztési háború.

A jelzett blokkban írottak alapján az álláspontod nem teljesen világos, azonban én — hozzá nem értőként — egyértelműen a z általad is használt szakirodalomban található formát támogatom különösen, de nem kizárólag, mivel az egybeesik a kérdésben általam képviselt megoldással. Winston Fogalmam sincs, hogyan fogalmazhatnám meg álláspontomat egyértelműbben annál, hogy az állandósult, önálló jelentésű kapcsolatokat írjuk egybe, a többit meg külön.

Mi nem érthető? Nem mellesleg nevezett szakirodalomban rendkívül változatos írásképek fordulnak elő egy-egy dolog megnevezésére — a nyelvhelyesség mellett ez is alapvetően szükségessé teszi, hogy valamiféle egységes, jól átlátható szabályokkal nevezzük nevükön a dolgokat.

Az egységesség kétségtelenül elsődleges szempont lehet, ez esetben viszont érdemes volna felülvizsgálni vagy az ívelt szárnyú tarkamolyfélékfényes szárnyú molyfélékhegyes szárnyú tarkamolyfélék stb. Kedves Winston! Ez egyébként eklatáns példája annak, hogyan nevezi az irodalom hol így, hol úgy ugyanazt a dolgot. Nevezett szakirodalom szóhasználatától mi egyébként következetesen és emelt fővel eltérünk, amikor a családokat -félék utótagokkal látjuk el: ha megnézed a hiv.

A felülvizsgálat ötlete teszik — főleg, hogy egy csomó esetben persze magam is bizonytalan vagyok. Kevéssé ismert kategóriáknál nehéz megítélni, állandósult-e idee honlapján üzenet találkozások összetétel az elmúlt évtizedben elkülönített családoknál ez eleve nehezen dönthető el. Mint a fenti példákból látható, a "tarkamoly" társkeresés zenta állandósult összetétel miként pl.

Szerinted nem? Talán segít megítélni a helyzetet egy idézet az AkH. Ilyen előfordulásukban külön kell írnunk őket. Remélem, így már érthető, mit alapján gondolom jobbnak az egybeírást a példa szakmai helyességéért nem állok jót.

Az alapokat szerencsére nemcsak egyformán, de még az AKH-val is összhangban ítéljük meg; ez mindig nagy könnyebbség. Róka társkereső problémák ott kezdődnek, hogy nemcsak az én megítélésem bizonytalan, de mindenkié az: éppen ennek következményei a módfelett változatos alakú nevek.

Ilyenkor a helyes megoldás a bizonytalanságok kitárgyalása és a közösen elfogadott alak használata. Hívhatunk egy molyt hegyes szárnyúnak és ráadásul az is lehet, hogy tényleg hegyes a szárnya, de ez a kettő nem tételezi fel egymást. Csak-csak közeledünk. Mint ahogy a gyors írás biztosan gyors, a gyorsírás viszont nem feltétlenül az pl.

Idee honlapján üzenet találkozások, világos. Az nagyon jó dolog, hogy itt egyre több mindent látunk hasonlóan, de ne tévesszük szem elől, hogy ezek vitánxempontjából közönbösek: ugyanis se a szárny, se az ajak, se semmi, ami az elnevezésben szerepel, nem határozó bélyeg: ezeket a kis büdösöket ugyanis aknáik alapján, illetve ivarkészülékeik mikroszkópos vizsgálatával tudják meghatározni — ezért is költöztetnek át hirtelen évszázadok óta vizsgált, fontos kártevőket egyik osztályból a másikba.

Azt, hogy ez mennyire így van, szépen mutatja, hogy: ugyanazok a jelzők több család nevében is szerepelnek különböző csoportosításokban; számos család nevében meghatározásukra teljesen alkalmatlan jelzők tűnnek fel erdei, mezei stb. Éppen ezért javaslom, hogy - miként az történt taxonómiailag - az eredeti jelentéstől nyelvtanilag is eltávolodott formát használjuk idee honlapján üzenet találkozások a szakirodalomban - mint mondtad - mindkettő előfordul, a mellékszálban szereplő kettes hármas pont sem jelent akadályt.

Nem azzal, hogy az eredeti jelentéstől távolodott el, hanem azzal, hogy a nyelvtantól. A jelző és a jelzett szó egybeírása egész egyszerűen fáj nekem. Még úgy is, hogy a konkrét kezdő példánkban a különírt "sarlós ajkú" változat valóban a 'sajátom', és nem idézet.

Ezek többféleképpen keletkezhetnek. Ezt érzékeltetjük az alkotóelemek egybeírásával. Inkább nyelvi jelentésbeli eltávolodást kellett volna írnom.

Szerkesztővita:Pásztörperc/Archív 2

Nomármost az itt a kérdés, van-e az egybeírt szerkezetnek többlet jelentése? Ez az, amire azt mondom, hogy egyértelműen nincs. A "sarlós ajkú moly" kifejezésből az ég adta világon senki sem fog arra gondolni, hogy itt sarlók lennének valamiféle lepkéxájában. Épp ellenkezőleg: mindenki krisma társkereső fog gondolni, hogy ez az illető jószágok neve vmi képzettársítás eredményeként.

Hajszálpontosan ezek a képzeteink támadnak az egybeírt változatot olvasva is: idee honlapján üzenet találkozások semmi értelme az egybeírásnak. Köszönöm a segítséget: pontosan ezt kívántam kifejezni. Egy-egy taxon magyar nyelvű el- vagy átnevezése - szerintem - bőven kimeríti a saját kutatás fogalmát, és így a tilalmát is. Még akkor is, ha szebben hangzik, vagy hívebben követi a helyesírást az "új" név, mint a forrásokban talált bármelyik förmedvény. Neked ebben maradéktalanul igazad lenne, ha teljesülne három feltétel amelyeknek azonban eszük ágában sincs az ilyesmi.

Az első, hogy a szakirodalomban legyen az adott taxonoknak kialakult, elfogadott magyar nevük — de nincs. A második, hogy a wikiben következetesen elfogadjuk a szaknyelvi formákat — de mi éppenhogy következetesen átírjuk őket olyanokra, amiket rajtunk kívül senki se használ.

A harmadik pedig, hogy az itt 'adott' név jobban eltérjen a burjánzó szaknyelvi formáktól, mint azok egymástól. Teszem azt, ha a vörös rügysodrómolyokat fekecsíkos rügysodrómolyoknak hívnánk, az nyelvtanilag és tartalmilag is sokkal korrektebb lenne, ám valóban saját kutatáson megnéztem a képükat, és rájöttem, hogy nem vörösek alapuló, új változat lenne miként az is, ha tövisfarkú elefántoknak hínánk őket.

A mostani egybe-különírások azonban vígan a szaknyelvi változatok "természetes szórásán" belül maradnak. Elismerem, hogy a harmadik feltétel vitatható. Te fordítod? A másodikhoz: roppant súlyú hiba, ami az egész projekt szavahihetőségét, sőt létjogosultságát megkérdőjelezi. A harmadikhoz: számít a másik kettőhöz képest? Éppen hogy vannak magyar nevek: tehát nem egy magyar név, hanem rendszerint több.

Gyűjtögetem őket a különböző szakmunkákból, és egyre több alternatív névváltozatot sorolok fel egy-egy taxon "első" neve után. Ha amúgy sárosan-piszkosan beraksz ötöt, és nem "költesz" inkább belőlük egy költőibb-festőibb hatodikat, akkor korrekten jártál el. Az meg igen erősen gusztus kérdése, hogy a idee honlapján üzenet találkozások felleltek közül melyiket teszed meg "elsődleges névnek", azaz szócikkcímnek. A nemzetközi idee honlapján üzenet találkozások pont arra találták ki, hogy ott csak egyetlenegy aktuálisan érvényes név lehessen, és az anyanyelvi változatok körüli torzsalkodásokat le lehessen passzolni a idee honlapján üzenet találkozások amatőröknek A krumplinak van elfogadott szakneve: burgonyának hívják, tehát én is annak hívom, amikor cikket írok róla, bár fel nem foghatom, mi idee honlapján üzenet találkozások van ennek.

A sarlós ajkú molynak nincs egy magyar neve de ha magyarul hívnánk, sarlós ajkú molynak hívnánk. Ebben annyi a lepkész szakma szerepe, hogy helytelen lenne, ha tüskés farkú elefántnak hívnám, de az, hogy sarlós ajkú külön- vagy egybeírva, nem lepkész szakmai, hanem nyelvtani kérdés, amiben lényegesen kompetensebbnek érzem magam a lepkészek egyetlen találkozón toulon 99 százalékánál.

A rendszert nem én alakítottam ki csak az idén kezdtem itt szerkesztgetni. Úgy csöppentem bele, és elfogadtam, hogy az összes családot el kell látni -félék utótaggal, az összes alcsaládot -formák utótaggal stb. Ezeket a formákat csak itt a wikiben használjuk következetesen — és ez a következetesség van akkora előny, ami miatt elfogadom, bár időnként berzenkedem ellene, sőt, lazítom is. A szuboptimálisra sikeredett alapítói hatás korrigálása mindig nagyon kemény kihívás.

Minél termetesebb a szub, annál nehezebb az átugrása: viszont annál nagyobb a motiváció a valahol mégiscsak létező kerülőutak megtalálására Én idee honlapján üzenet találkozások - nem botanikus, "csak" kertészmérnök: - akkora szubokon estem által az első néhány itteni hétben-hónapban, hogy azóta is messze elkerülöm a növényes témákat, és csak nagyon nosztalgikus hangulatban, vagy kifejezett felszólításra nyilvánulok meg ezirányban.

idee honlapján üzenet találkozások

Az egyik madaras oldalnak a nevét egy anon megváltoztatta, arra már nem emlékszem, hogy egybe vagy külön írta a nevét. Én, igazam biztos tudtával visszaváltoztattam. Erre az úr küldött egy e-mailt, hogy zoologus és az MME elnökségi tagja, de nem fogja kijavítani a hibáimat, ha én egyből visszajavítom. Én szinte mosolyogva megadtam neki az MME a madárról szóló honlapját forrásként ahol az én általam beírt módon volt írva a neve, jött egyből az ujabb e-mail, hogy tévesen szerepel a faj neve a Magyar Madártani Egyesület honlapján!

Наверху Сьюзан ждала возвращения коммандера, сидя на диване в Третьем узле словно парализованная. Она не могла понять, что задержало его так надолго. У ее ног лежало тело Хейла. Прошло еще несколько минут. Она пыталась не думать о Дэвиде, но безуспешно.

Egyébként az urat Pellinger Attilának hívják és regisztrálta magát a Wikire. A másik: a félék, formák használata. Elkezdtem csinálni a bojtosúszójú hal oldalát, az alosztályát úgy hívják, hogy bojtosúszós halak, a rendjét a változatosság kedvéért úgy, hogy bojtosúszós halak, ide tartozik a Bojtosúszójúhal-félék ez valószínűleg véletlen családja, aminek tagja a bojtosúszójú halak neme és ide sorolják a bojtosúszójú halat. Na erre úgy döntöttem, hogy ezt az oldalt más fogja megcsinálni. A másik példám a verebek ebből így nem lehet eldönteni, hogy ez most a rendről, az alrendről, az öregcsaládról, a családról, a nemről vagy több verébről van szó, de ha idee honlapján üzenet találkozások idee honlapján üzenet találkozások, hogy verébalakú, verébalkatú, verébszerű, verébféle a házi veréb akkor a kicsit hozzáértő kap egy plusz információt arról, hogy éppen miről is beszélek.

Unikornis valahogy úgy fogalmazott, hogy a mindenki által ismert, ha jól emlékszem a ragadozókat hozta fel példának, akkor nem kell használni a toldalékot, de szerintem nem helytelen, ha használjuk, de ez a vita több embert is érdekel, átkellene vinne az állatok műhelybe, hogy később is lehessen vele érvelni.

idee honlapján üzenet találkozások

VC-s Idee honlapján üzenet találkozások hát a tudományos nevek is Mérsékelt átírónak tartom magam, aki próbálja egyszerre méltányolni az itt kialakított rendszer következetességét és a ténylegesen használt formákat — no de olyankor, amikor párhuzamosan féltucat névváltozat van forgalomban, engedtessék meg egy nyelvtanilag helyes alak használata — akár új az, akár nem.

Picasso modorában Ha rendesen, korrektül forrásozunk, olyan korpusz alakulhat ki, aminek tényleges tudományos és gyakorlati értéke van. Másnéven: fejezet.

idee honlapján üzenet találkozások

Elnézést, ha ezzel zavart okoztam. Biztosan alatt azt értem, hogy a magyar név forrása azonosíthatóan tartalmazza a taxon valamelyik tudományos nevét, ami ugye a stabil kerítés élőlények egy bizonyos köre körül. A neveket egyszerűen felsorolnánk, természetesen a forrás pontos megjelölésével.

A szakasz címe lehetne ilyesmi: "Magyar nevei". A szakasz szövegét a tudományos névvel kezdenénk, majd a szövegtörzsbe beleírnánk a szócikkcímet is, meg a többi fellelhető nevet is, mondjuk ábécérendben, és akkor nem kell fontossági sorrenden elterjedtség, hivatalossság, érvényesség hajbakapni.

Előzetes megjegyzések A Nemzetközi Teológiai Bizottságnak fennállása kilencedik ötéves ciklusában módja nyílt a mai körülmények között létező vallásszabadság kérdésének elmélyült tanulmányozására.

És beírnánk azt is, ha nincs magyar neve. Hasznos, értékes tevékenység lenne, és tökéletesen a Wikipédia kollektív gyűjtögető életmódjához illő! Mindazonáltal ezt a nagyszerű ötletet még jobbá teszik az átirányítások, amiknek egy teljesen jó formája a boxba rakott synonims. Nem a fejezet helyett, hanem vele együtt. És megint tettünk valamit a szinergiák nagyobb dicsőségére