Fogyatékossággal élő nők,

Mind az Alaptörvény, mind az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség biztosításáról szóló törvényünk a diszkriminációs okok közé illesztette a nemet és a fogyatékosságot, és megkövetelik a férfiak és nők egyenlőségét.

A fogyatékosságtudomány a mindennapi életben

Azonban a többszörös hátrányos megkülönböztetés, amely a fogyatékos nőket fogyatékossággal élő nők, nincs definiálva egyetlen jogszabályban sem. Ez azt jelenti, hogy ha a fogyatékos nőt ctk társkereső fogyatékossága, mind pedig neme alapján hátrányos megkülönböztetés éri, akkor választania kell, hogy mely alapon nyújtja be a panaszát.

A Program nem rögzíti ugyanakkor, hogy a fogyatékos emberek életkörülményeinek javítását célzó, jövőbeni intézkedéseket kötelező gender szemlélettel kialakítani.

Mivel a gender szempontja nem jelenik meg kötelező horizontális elemként, ez csak ad hoc módon jelentkezik a Program végrehajtására tett intézkedések kialakításánál, ha egyáltalán.

A Program félidejéhez érkezett, a fogyatékos nők helyzetének teljeskörű felmérésére azonban még nem került sor.

Bízom benne, hogy a Program második felébe nemcsak a felmérés fér majd bele, hanem valódi intézkedések megtétele is. A fogyatékos nők képviseletében senki nem vesz részt a Tanács munkájában abból a célból, hogy a Tanács munkáját és intézkedéseit gender szempontok alapján figyelje.

A fogyatékos emberek országos szervezeteinél sem minden esetben valósul meg az, hogy fogyatékos nők részt vesznek a szervezet elnökségében, akár szavazati joggal rendelkező elnökségi tagkén vagy annak elnökeként.

Az egyezmény 4. A fogyatékossággal élő személyek jogát, illetve lehetőségét a szavazásra és választhatóságra az egyezmény

Úgy vélem, a fogyatékos nőket, saját élettapasztalatukat, senki nem tudja helyettesíteni. A döntéshozó testületekben való részvételük nélkül félő, hogy a fogyatékos személyek számára javasolt intézkedések gender szempontjai nem lettek és nem lesznek megfelelően figyelembe véve.

Kövess minket

Fontos tehát, hogy amíg a fogyatékos nők mind a fogyatékos emberek szervezeteinél, mind pedig az országos és helyi szakpolitikában nem jutnak meghatározó szerephez a döntéshozatalnál, annak befolyásolásánál, addig nem kerülhetnek megfogalmazásra gender szempontú fogyatékosságügyi intézkedések. Enélkül pedig nem lehetséges a fogyatékos nők jogainak biztosítása. A másik oldalról, ugyanilyen fontos, hogy a nők szervezeteivel szorosan együttműködjenek a fogyatékos emberek szervezetei.

A nők elleni erőszak, az fogyatékossággal élő nők való jog és hasonló kérdések terén együtt dolgozva sokkal többet érhetünk el. A magyar nők érdekeinek képviselete az ENSZ szintjén A magyarországi fogyatékos emberek szervezetei éltek a nemzetközi emberi jogi egyezmények adta lehetőséggel a fogyatékos nők jogainak biztosításához szükséges intézkedések kikényszerítésére.

A tételhez tartozó fájlok

Napirendjükre tűzték, hogy az ENSZ nőjogi vonatkozású egyezményeinek alapján is megvizsgálják, mit tett a magyar kormány annak érdekében, hogy a fogyatékos nők jogait védje, és elősegítse a számukra szükséges feltételek biztosításával. Ezek a nemzetközi szerződések azért társkereső kelheim kidolgozásra, hogy kötelező erejű rendelkezésekkel betartassák az emberi jogi szabványok minimum szintjét azokon a területeken, ahol az adott szerződés hatálya alá tartozó kisebbségi csoport emberi jogai sérülnek.

A fogyatékossággal fogyatékossággal élő nők emberek jogairól szóló ENSZ egyezmény CRPD azért fogyatékossággal élő nők elfogadásra decemberében, fogyatékossággal élő nők a fogyatékos emberekkel szembeni hátrányos megkülönböztetés még a Legyen szó pl. A fogyatékossággal élő nők nők, illetve a fogyatékos lányok mindkét említett ENSZ egyezmény hatálya alá tartoznak, mégsem érték el, hogy a részes államok ezen egyezmények végrehajtásakor az ő emberi jogaik és élethelyzetük javítására is intézkedéseket tegyenek, nagy nemzeti programokat valósítsanak meg.

Az ENSZ Közgyűlése által elfogadott emberi jogi szerződések végrehajtására a szervezet létrehozta az egyes szerződések monitoring bizottságait. A részes országok kormányainak pedig az a kötelezettsége, hogy ezeknek a bizottságoknak időszakosan beszámoljanak azokról az intézkedésekről, amelyet a szerződések hatálya alá tartozó társadalmi csoport joginak védelmére, azok elősegítésére tettek.

Ezekhez a bizottságokhoz az országok civil társadalma is benyújthatja jelentését arról, hogy az érintettek hogyan ítélik meg az egyezmények végrehajtását. A bizottságok áttanulmányozzák a hozzájuk beérkező kormányzati és civil jelentéseket, majd az ország kormányainak képviselőivel folytatott párbeszédet ún. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ egyezmény volt az első kötelező erejű nemzetközi emberi jogi egyezmény a fogyatékos nők jogainak érvényesítése érdekében.

Az Egyezmény elismeri, hogy a fogyatékossággal élő nők és lányok esetében gyakran nagyobb a kockázata, otthonukon belül és azon kívül, az erőszaknak, testi sértésnek vagy bántalmazásnak. Az Egyezmény külön cikket tartalmaz a fogyatékossággal élő nőkről, és elismeri a többszörös diszkrimináció jelenségét, azt, hogy ezek az emberek egyedi stratégiát igényelnek, nem csak ugyanabból többet.

Kampány telt és fogyatékossággal élő nőknek (Sansz) - 9Tv

A többszörös diszkrimináció minőségileg új jelenség, és nem csak több diszkrimináció összességét jelenti. Nyilvánvalóvá teszi, hogy nem elegendő, hogy a fogyatékos nők ugyanazt kapják, mint a fogyatékos személyek általában, hanem az intézkedéseket gender megközelítéssel kell kialakítani és végrehajtani. A fogyatékos emberek szervezetei más emberi jogvédő szervezetekkel együtt ben és ben nyújtották be a CRPD Bizottsághoz jelentéseiket, amelyek foglalkoztak a fogyatékos nők helyzetével is, és személyes találkozó keretében is beszámoltunk a CRPD Bizottság tagjainak a hazai helyzetről.

Az európai parlamenti felkérés lényegi tartalma Egyértelműen bizonyított, hogy a fogyatékossággal élő nők és lányok az élet legtöbb területén akadályokba ütköznek. Az ilyen akadályok pedig olyan helyzeteket idéznek elő, amelyekben az érintettek a diszkrimináció többféle és egymásra rakodó formájával kénytelenek szembesülni. Elsősorban az alábbiakról van szó: egyforma hozzáférés az oktatási és gazdasági lehetőségekhez, esélyegyenlőség a társas érintkezések és az igazságszolgáltatás terén; törvény előtti egyenlő elismertség; részvételi lehetőség a politikai életben és az, hogy szabadon rendelkezhessenek a saját életük felett például az egészségügy kapcsán ideértve a szexuális és reproduktív jogokatilletve azzal kapcsolatban, hogy hol és kivel akarnak együtt élni. A fogyatékossággal élő személyekkel foglalkozó ENSZ-bizottság ban közzétette a fogyatékossággal élő lányokról és nőkről szóló 3.

A Bizottság tagjai személyesen is találkoztak a magyar nőket képviselő civil szervezetekkel. Érdekes tapasztalatot szereztem ezen az ülésen, hiszen a többségi női civil szervezetek mellett én magam képviseltem a magyar fogyatékos nőket természetesen FESZT képviselőinek támogatásával.

A Bizottsági ajánlás — az előzőektől eltérően — számos helyen kitért a fogyatékos nőkkel kapcsolatos intézkedésekre.

A Bizottság leírta pl. Ahhoz, hogy a fogyatékos nők minden szinten tudják hallatni a hangjukat, képezni kell őket az érdekvédelemre, ezzel a tudással és a mindennapokban megélt tapasztalataikkal hitelesen tudják képviselni saját ügyüket.